Üvegházi árnyékoló háló: százalék és elhelyezés
Üvegházi fényviszonyok
Az üvegházi árnyékoló háló kiválasztásánál az a döntő, hogy a növényállomány mennyi fényt kap, és ez hogyan viszonyul a fényigényéhez. A háló címkéjén szereplő érték önmagában nem írja le, mennyi fény jut át a burkolaton és a hálón, majd éri el a növényeket az egyes napszakokban. A növény fényigénye, a mérési adatok és a háló elhelyezése együtt segít meghatározni, milyen árnyékolás indokolt.
Mit jelent az árnyékolási százalék?
Az üvegházi árnyékoló hálón feltüntetett százalék rendszerint azt jelzi, hogy a háló egy meghatározott vizsgálatban a ráeső fény vagy sugárzás mekkora részét tartja vissza. Nem a növényhez jutó fény pontos arányát adja meg, és önmagában nem ígér meghatározott hőmérséklet-csökkenést. A jelölést az adatlap meghatározásával együtt értelmezze: a gyártó a fotoszintetikusan aktív sugárzásról, vagyis a PAR-tartományról, a teljes napsugárzásról vagy más mérési módról beszél? Kérdezzen rá a mérőeszközre, a vizsgálat során alkalmazott beesési szögre és arra is, egy vagy több rétegben mérték-e a hálót. A vizsgálat körülményeinek ismerete nélkül az értékből nem következik, hogy minden üvegházban azonos lesz az eredmény, még akkor sem, ha a címkén ugyanaz a százalék szerepel.
Ha a gyártó kifejezetten a PAR-fény 40%-os csökkentését jelöli, az adott vizsgálatban hozzávetőleg 60% jut át a hálón. Ez csak akkor értelmezhető így, ha a megadott arány valóban csökkentést jelent, nem pedig fényáteresztést. A két kifejezést ezért ne kezelje felcserélhetőként: az egyik a visszatartott, a másik az átjutó részre vonatkozhat. A burkolat, a váz árnyéka, a háló redőzése, feszessége és a napszög a növényeknél mérhető értéket is módosíthatja. Ha több mutató szerepel az adatlapon, azt válassza az összehasonlításhoz, amely megfelel a növény termesztési útmutatójában használt mérőszámnak. Hiányzó meghatározásnál kérdezze meg a forgalmazót, ne a háló színéből vagy sűrűségéből becsülje meg a százalékot.
A növény fényigénye legyen az első szempont
Először a termesztett növény, a fajta és a fejlődési szakasz fényigényét tisztázza. A palántáknak, a levelükért termesztett növényeknek és a virágzó, termést nevelő növényeknek eltérő fényigényük lehet; ugyanannál a növénynél is változhat az igény, ahogy fejlődik és lombot növeszt. A fajta termesztési útmutatójában keressen napi fényösszeget vagy más mérhető célértéket, ne egy másik növényhez megadott árnyékolási százalékot vegyen át. Ha az útmutató csak napsütéses órákat említ, tisztázza, hogy ez közvetlen napfényt vagy teljes napi megvilágítást jelent-e. A növény külseje önmagában nem pontos fénymérő, ezért a levélszín vagy a növekedési forma alapján ne válasszon hálót. Ha több növényfaj él egy térben, az egyikhez igazított, teljes tetőre kerülő árnyékolás miatt a többinek túl kevés fény juthat. Készítsen rövid feljegyzést az egyes növénycsoportokról: szerepeljen benne a fajta, az aktuális fejlődési szakasz és az útmutató szerinti fénycél. Azokat a csoportokat hasonlítsa össze először, amelyek ugyanazon háló alá kerülnének. Így még a vásárlás előtt láthatóvá válik, ha egyetlen, közös árnyékolási megoldás helyett külön termesztési zónákra van szükség.
Az alaprajzon jelölje ki, mely ágyások és polcok kapják a legtöbb fényt, és melyek kerülnek árnyékba. A teljes üvegházterület nem feltétlenül azonos a termesztett felülettel: a tároló vagy a közlekedősáv más szerepet tölt be, mint a növényállomány. A tárolóval kínált, 5,52–28,08 m²-es Limitált kiadású alumínium üvegházak tárolóval termékoldalán szereplő terület a modell méretéről tájékoztat, de nem jelöli ki az Ön árnyékolandó termesztési zónáját. A növények helyét és a nap járását külön rögzítse, így egy érzékenyebb palántasort védhet anélkül, hogy a többi ágyás fényét is fölöslegesen csökkentené. Eltérő fényigényű növényeknél azt is gondolja át, kialakítható-e külön árnyékolt rész a szellőzés akadályozása nélkül.
A napi fényösszeg többet mond egyetlen mérésnél
A PPFD, vagyis a fotoszintetikusan aktív fotonok fluxussűrűsége egy adott pillanatban mutatja meg, mennyi ilyen fény éri a felületet. A DLI, azaz a napi fényösszeg azt fejezi ki, mennyi fotoszintetikusan aktív fény gyűlik össze egy teljes nap alatt. Egy erős déli érték lehet rövid csúcs, amely mellett a napi összeg még megfelelő; a hosszú időn át közepes fény viszont nagyobb napi összeget adhat. A két mérőszám ezért nem helyettesíti egymást. A növény termesztési útmutatójában keresse meg, melyik adat használható a fényigény értelmezésére, és a saját mérését ugyanazzal a mérőszámmal vesse össze.
A napos időben készült egyetlen mérés nem mutatja meg, mi történik felhős napokon, kora reggel vagy délután. Ha lehet, rögzítse a fényt több napon át, és jegyezze fel az időpontot, a felhőzetet, valamint azt is, melyik termesztési zónában mért. A fényviszonyok az év során és a növények növekedésével is változnak, ezért egy korábbi mérés nem feltétlenül írja le a későbbi állapotot. A Bloomcabin Prestige üvegház termékoldalán 3,77–28,08 m²-es méretválaszték szerepel; a mérési pontokat a választott mérethez és a tényleges növényelrendezéshez igazítsa. Egyetlen pont értéke nem feltétlenül képviseli a teljes termesztőfelületet. A feljegyzésekben különítse el a pillanatnyi csúcsértéket a teljes napot jellemző adatoktól. Ha csak néhány kézi mérés áll rendelkezésre, ezekből ne állítson össze látszólag pontos napi fényösszeget. Inkább jelölje, mely napszakokról van adata, és hol hiányos még a megfigyelés. A hálók összehasonlításánál így nem keveredik össze egy rövid, erős megvilágítású időszak a növény egész napi fényellátásával.
Fénymérés a növények magasságában
A növények számára hasznos fény összehasonlítására a PAR-mérő a legcélszerűbb eszköz, mert a fotoszintetikusan aktív tartományt méri. A luxmérő az emberi látás fényérzékenységéhez igazodó értéket ad, ezért a luxérték nem számítható át minden fényforrásnál ugyanazzal a módszerrel a növények fényellátását jellemző adatra. Ugyanazzal a luxmérővel és változatlan körülmények között ettől még követhetők a helyi különbségek, de a növényre vonatkozó célértéket ne ebből vezesse le automatikusan. A telefon fényérzékelője tájékoztató összehasonlításhoz használható lehet, de nem helyettesíti a megfelelő PAR-mérőt. Bármilyen eszközt használ, ellenőrizze annak leírását és mérési tartományát. A mérési naplóban az eszköz típusát és a kijelzett mértékegységet is tüntesse fel. Egy puszta szám később nehezen értelmezhető, ha nem derül ki, milyen mennyiséget mért. Különösen fontos ez akkor, ha másik műszerre vált, vagy a saját adatait a termesztési útmutató értékeivel szeretné összevetni.
A mérő érzékelőjét a növények lombkoronájának magasságában helyezze el, és minden ponton azonos tájolással mérjen. Ne takarja le a szenzort a kezével vagy a testével, és jegyezze fel, ha a váz, egy polc vagy egy szomszédos növénysor árnyékot vet rá. Mérjen az ágyások közepén és a széleken, valamint a legvilágosabbnak és a legsötétebbnek tűnő részeken. Nagyobb termesztőfelületnél több pont ad használhatóbb képet; a 47–70 m²-es Tágas üvegház esetében például különösen fontos, hogy ne egyetlen mérési hely alapján ítélje meg az egész teret. A mérési pontokat alaprajzon is jelölje meg, hogy a háló felszerelése után ugyanott tudja megismételni a vizsgálatot.
Hogyan becsülje meg a szükséges fénycsökkentést?
A becsléshez először a növényhez tartozó fénycélt, majd a jelenlegi értéket vegye alapul, és csak azonos mérőszámokat hasonlítson össze. Szemléltető példában: ha a mért napi fényösszeg 30 mol/m²/nap, a választott termesztési útmutató célja pedig 21 mol/m²/nap, a különbség a kiinduló érték 30%-a. Ez számtani példa, nem egy növényfajra ajánlott célérték. A példában tehát a jelenlegi fény 70%-át szeretnénk megtartani; ezt ne keverje össze a 70%-os árnyékolással. Ha a cél PPFD-adatként szerepel, ne a napi DLI-t állítsa közvetlenül mellé. A számítás abban segít, hogy megértse a szükséges csökkentés nagyságrendjét, de önmagában nem mondja meg, melyik háló teljesít majd ugyanígy a saját üvegházában. A feljegyzésben tartsa egymás mellett a kiinduló mérést, a célértéket és a kiszámított csökkentést. Ez megkönnyíti annak ellenőrzését, hogy valóban ugyanarra a termesztési zónára és fejlődési szakaszra vonatkozó adatokból indult-e ki. Másik növénycsoporthoz ne vigye át automatikusan az így kapott százalékot.
A háló feltüntetett százaléka csak akkor hasonlítható a számításhoz, ha ugyanarra a fényjellemzőre vonatkozik, és a mérés módja is érthető. A háló névleges értéke nem azonos az üvegházban, minden napszakban mért csökkenéssel; a felszerelés után ellenőrizze a tényleges eredményt. A 3,77–28,08 m²-es mérettartományban szereplő Alumínium üvegházak területi adata például nem adja meg a tető árnyékolásához szükséges hálóméretet. A területi adatot ne használja tetőfelületként: a befedendő szakaszokat külön kell felmérni. Ha az adatok alapján még bizonytalan, válasszon olyan elrendezést, amely a gyártói előírások szerint módosítható vagy részben visszahúzható, majd mérés alapján döntsön a további árnyékolásról.
Az árnyékoló háló elhelyezése
Ne feltételezze, hogy minden árnyékoló háló ugyanúgy használható az üvegház külső és belső oldalán. Ellenőrizze, milyen elhelyezésre szánja a gyártó, milyen rögzítést ír elő, és az üvegház útmutatója mely pontok használatát engedi. Belső háló ne akadályozza az ablakok nyitását, a szellőzőnyílásokat, az ajtót vagy a közlekedést. Külső elhelyezésnél nézze meg, hogy a termék adatlapja megengedi-e az adott használati módot, és a rögzítési megoldás megfelel-e az üvegház gyártói előírásainak. Ne fúrjon vagy alakítson át szerkezeti elemet útmutató nélkül. A tervezett hálóhelyet rajzolja be a növények és a mérési pontok mellé: derüljön ki, mely ágyásokat szeretné árnyékolni, és melyeket hagyná szabadon. Ha több megengedett elhelyezés közül választhat, mindegyiknél nézze meg, hozzáfér-e a hálóhoz a későbbi mozgatáshoz. A választott hely így a fénycsökkentési céllal és a mindennapi használattal is összevethető.
A háló helyét a nap útjához és az árnyékolni kívánt növényekhez igazítsa, ne csak a tető alakjához. A tető fölötti fedés nem feltétlenül csökkenti a nap alacsonyabb szögből, oldalról érkező fényét; az oldalsó árnyékolás viszont olyan sávokat is érinthet, amelyeket nem szeretne sötétíteni. Falhoz közeli üvegháznál a csatlakozó fal árnyéka vagy visszavert fénye is módosíthatja a mért értékeket. A 3,69–14,34 m²-es Falhoz támasztott üvegház modelloldal a kialakítás megnevezését és méretválasztékát adja meg, nem a háló engedélyezett helyét. A háló felrakása előtt ezért térképezze fel, melyik oldal kap közvetlen fényt, és hol futnak az ablakok vagy egyéb nyílások.
Mit ellenőrizzen a háló adatlapján?
A százalékon túl nézze meg, milyen fényt mértek, melyik használati helyre készült a háló, és hány rétegre vonatkozik az adat. A szín és a szövés befolyásolhatja, milyen fényt enged át, illetve mennyire szórja azt, de erre pusztán a színből nem lehet megbízhatóan következtetni. Kérdezzen rá arra is, mennyire engedi át a háló a levegőt, különösen akkor, ha a kiválasztott helyen ablak vagy szellőzőnyílás van. Kültéri használatnál keresse meg a termék erre vonatkozó adatait, ne feltételezze, hogy minden háló alkalmas rá. A fényáteresztés, a szín és az ár önmagukban nem elegendők a növény számára megfelelő változat kiválasztásához. Több háló összehasonlításához vezessen külön oszlopot a névleges százaléknak, annak meghatározásának, az engedélyezett elhelyezésnek és a felszerelés módjának. A hiányzó adat helyét hagyja üresen, és erre kérdezzen rá a forgalmazónál. Így két azonos számmal jelölt, de eltérően leírt termék nem tűnik majd automatikusan egyenértékűnek, és az árakat is az összehasonlítható lehetőségek között tudja mérlegelni.
Ha már ismert az üvegház pontos modellje és méretváltozata, ezt adja meg a háló forgalmazójának, és kérdezze meg, milyen rögzítés engedélyezett. A 3,77–28,08 m²-es tartományban szereplő Limitált kiadású alumínium üvegházak termékoldala a modellcsalád azonosításában segít, de nem igazolja tetszőleges árnyékoló háló kompatibilitását. A háló adatlapján keresse a százalék meghatározását, a vizsgálat körülményeit és az ajánlott felszerelési módot. Ha toldások vagy átfedések lesznek, kérdezzen rá, hogyan változhat ezeknél a fénycsökkentés. A laza, gyűrött vagy egymásra hajtott részek helyenként eltérő árnyékot adhatnak, ezért a várható eredményt ne csak a háló egyetlen síkban feltüntetett értékéből ítélje meg.
A befedendő felület és a rögzítés felmérése
Az üvegház alapterülete nem mondja meg, mekkora háló kell a tető vagy az oldalfalak lefedéséhez. A tényleges befedendő felületet, a szakaszok alakját és a gyártó által engedett rögzítési pontokat külön mérje fel. Ne csak a teljes hossz és szélesség alapján becsüljön, ha a fedés több, eltérő síkú részre tagolódik. A 16,52–30 m²-es T alakú Orangerie üvegház termékoldalán szereplő megnevezés és területtartomány is mutatja, hogy az alapterület önmagában nem írja le a háló minden befedendő szakaszát. A pontos méretekhez használja az adott modell dokumentációját, ne következtessen a termék nevéből vagy egy másik méretváltozat adatából.
A felmérésnél jelölje meg az ablakokat, ajtókat, nyitható részeket és azokat a pontokat, amelyekhez hozzá kell férnie. A háló ne akadályozza a mozgó elemeket, és ne takarja el azokat a nyílásokat, amelyeken keresztül a levegő áramlik. Az átfedésről, szegélyről és rögzítési módról a háló és az üvegház gyártói útmutatója alapján döntsön; a szükséges ráhagyást ne találomra válassza meg. A rajzon minden külön befedendő szakaszhoz írja oda a helyszínen mért méreteket, a nyitható részeket pedig egyértelműen különböztesse meg a rögzített felületektől. A rendeléshez így nem csupán egy összesített négyzetméteradat áll rendelkezésre, hanem az is látható, hány külön darab vagy mozgatható rész kialakításáról kell egyeztetni. Kültéri vagy nagyobb, kifeszített hálónál kérjen segítséget a gyártótól vagy megfelelő szakembertől a rögzítés megtervezéséhez. A termékoldalon szereplő négyzetméteradat nem helyettesíti ezt a felmérést.
Próba és utólagos fénymérés
A végleges használat előtt, ha a gyártói útmutató megengedi, próbálja ki a hálót egy kisebb termesztési zónában vagy módosítható elrendezésben. Előtte és utána ugyanazokon a pontokon, azonos érzékelővel mérjen, és jegyezze fel az időpontot, az időjárást, valamint a háló helyzetét. Ha van rá lehetőség, ugyanabban az időben végezzen összehasonlító mérést egy árnyékolt és egy árnyékolatlan részen. A teljes napi fényösszeg megítéléséhez a déli pillanatfelvétel helyett rögzítsen értékeket a nap folyamán. A próba eredményét mérési pontonként rendezze el: a felszerelés előtti és utáni adat mellé kerüljön az adott növénycsoport célértéke is. Így nemcsak az látszik, hogy kevesebb lett-e a fény, hanem az is, hogy közelebb került-e a kívánt értékhez. Ha a két mérés között az időjárás jelentősen eltért, ezt jelölje az összehasonlításban. A növények fejlődését is figyelje, de egyetlen levélszín- vagy növekedésbeli változást ne tekintsen önmagában bizonyítéknak arra, hogy a fény mennyisége megfelelő vagy elégtelen.
A háló alakját és a mérési zónákat is vegye figyelembe a próba során. Az 5,53–18,9 m²-es Piramis alakú üvegház megnevezése a kialakítást azonosítja, de nem adja meg az egyes felületek hálóméretét vagy rögzítési módját. Tagolt vagy eltérő síkú részeknél külön ellenőrizze, hogy a fénycsökkenés egyenletes-e az ültetési területen. Ha az árnyékolás oka a túl magas hőmérséklet, a hőmérsékletet és a szellőzést is külön kövesse: a háló fényt csökkenthet, de nem helyettesíti a légcserét. Ha a mérés alig változik, ne növelje automatikusan a háló erősségét; előbb ellenőrizze a fény útját és a felszerelést.
A háló használata az év során
A növény fényigénye és az üvegház fényviszonyai az évszakkal, a növény növekedésével és a termesztési zóna változásával is módosulhatnak. Emiatt a folyamatosan fennhagyott háló olyan időszakban is csökkentheti a fényt, amikor már nincs rá szükség. Ne pusztán naptári dátum alapján döntsön a felrakásról vagy levételről: a növény célértéke és a ténylegesen mért fény legyen az alap. Ha a háló mozgatható, jegyezze fel, mikor milyen állásban használta, és hogyan változtak közben a mérési adatok. Új növényállomány betelepítésekor a korábbi hálóbeállítást is vizsgálja felül, ne csak a termesztési tervben cserélje ki a növény nevét. A korábbi napló ilyenkor összehasonlítási alap, nem kész használati menetrend. Keresse meg benne az azonos zónára és hasonló növényfejlődési szakaszra vonatkozó bejegyzéseket, majd ezeket vesse össze az aktuális méréssel. Így a következő termesztési szakaszban összehasonlítható tapasztalatból indulhat ki, nem egyetlen forró vagy felhős nap benyomásából.
A háló elmozdítása, javítása vagy cseréje után ismét mérjen, mert a toldás és az árnyékot vető részek helye megváltozhat. Időnként ellenőrizze a szövetet, a széleket és a rögzítéseket, a tisztításnál pedig kövesse a gyártó útmutatóját. A sérülés vagy a gyűrődés egyenetlen fényeloszlást okozhat, ezért ne csak azt nézze, hogy a háló még a helyén van-e. A feljegyzésekben tartsa együtt a növény fajtáját és fejlődési szakaszát, a mérési pontokat, az időjárást és a háló helyzetét. Ezek az adatok segítenek megkülönböztetni a tartós fényhiányt egy átmeneti, helyi árnyékhatástól.
Gyakori kérdések
Mit jelent a 40%-os árnyékolás?
Azt, hogy a háló a gyártó által megadott vizsgálati feltételek között a mért fény vagy sugárzás 40%-át tartja vissza. Ha ez kifejezetten a PAR-fényre vonatkozik, a mérésben nagyjából 60% jut át, de a helyszíni eredményt az üvegház és a háló elhelyezése is módosíthatja.
Luxmérővel is kiválasztható az árnyékoló háló?
Luxmérővel azonos fényforrás és körülmények között összehasonlíthat két mérést, de a luxérték nem számítható át minden helyzetben közvetlenül a növények fényellátását jellemző adatra. A termesztési célértékekkel való összevetéshez a PAR-mérés és a növényre vonatkozó útmutató megbízhatóbb alap.
Az üvegházon kívülre vagy belülre kerüljön a háló?
Nincs minden üvegházra érvényes hely. Olyan elhelyezést válasszon, amelyet a háló gyártója és az üvegház útmutatója megenged. A külső hálónál ellenőrizze a kültéri használatra vonatkozó adatokat; belül ne akadályozza az ablakokat, szellőzőnyílásokat vagy a közlekedést.
Minden növényhez ugyanaz az árnyékolási százalék megfelelő?
Nem. A fényigény függ a növény fajtájától, fejlődési szakaszától és attól is, mennyi fényt kap a nap folyamán. A háló százalékát ezért a termesztési útmutatóban szereplő célértékkel és a saját mérési adataival együtt érdemes értékelni.
Mikor mérje meg újra a fényt a háló felszerelése után?
Mérjen a felszerelés után, majd a háló helyzetének vagy a növényállománynak a változásakor is. Ugyanazokat a pontokat használja, a lombkorona magasságában, és lehetőleg hasonló időjárási körülmények között mérjen. A napi fényösszeg megítéléséhez ne csak egy déli pillanatfelvételt használjon: rögzítse a nap folyamán változó értékeket, és az eredményt vesse össze a növény célértékével.
Az árnyékolási százalék akkor hasznos, ha tudja, milyen fényjellemző csökkentésére vonatkozik, milyen fénycélt kell elérnie, és a helyszínen mennyi fény jut a lombhoz. A növényhez illő célértéket vesse össze a méréssel, az adatlap százalékát pedig csak azonos mérőszám alapján értelmezze. A háló felszerelése után az eredményt a termesztési zónákban ellenőrizze: a jó választást az mutatja meg, hogy a növények fényellátása közelebb került-e a célértékhez, nem önmagában a címkén szereplő szám.
